1550 körül Királicának hívták. Izabella királynénak volt a birtoka. A hódoltság után a katonai közigazgatás alá került. 1779-ben Torontál vármegyéhez tartozott. 1771-ben Szeged bérbe vette.
Újszeged 1796-ban lett mezőváros, 1880.június 5-én csatolták Szegedhez. 1918 november 17.-én a szerb hadsereg osztaga, 1919 február 5-én egy francia tüzérezred foglalta el a városrészt. A megszállás 1921 augusztus 20-áig tartott. Ma megközelítőleg 25 300 ember lakja a városrészt.
Újszeged saját vasútállomással rendelkezik. Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. Újszeged állomás Szőregután található. Azoknak, akik vonattal kívánnak továbbutazni helyi közlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásig, mivel a szegedi vasúti Tisza-hidat 1944-ben lebombázta a szövetséges légierő, és az azóta sem épült újjá. Szeged vasúti hídja a Pest-Szeged vasútvonal Temesvár-Orsova-Bukarest felé irányuló folytatásaként épült 1858-1859-ben, Cézanne mérnök tervei alapján. Munkálatait Jókai Mór is megtekintette, a technikai vívmányok iránt mindig fogékony író állítólag leszállt a Tisza fenekére is a pillérek építőihez. A híd maradványa látható Újszegeden, az Alsókikötő soron.
1852-ben született döntés arról, hogy az Pest–Temesvár vasútvonal Szegednél keresztezze a Tiszát. A Szegedi vasúti híd az Államvasút-Társaság Szeged-Temesvár vasútvonala részeként épült 1857 és 1858 között. A szerkezetet a francia Ernest Cezanne tervezte, aki a megbízatás idején mindössze 27 éves volt. Az eredeti tervek szerint az átkelőhelynek igen jelentős teherforgalmat kellett volna lebonyolítania, ezért a hídon két vágány számára elegendő hely volt. Az építkezésen a korszak legkorszerűbb építőipari technológiáit alkalmazták. A híd cölöpözését 1857. március 1-jén kezdték. A folyam közepén felállított pillércsövekben túlnyomást hoztak létre. A csövek belsejében dolgozó munkások kézi erővel ásták egyre mélyebbre a pilléreket. A pillércsöveket belülről csavarozással erősítették egymáshoz, majd betonnal töltötték ki őket. Egy pillér két csőből állt. Míg a korszak hídjainak többsége a vasútépítés rohamtempójának megfelelően fából épült, addig a szegedi híd kovácsoltvas elemekből. AFranciaországból a helyszínre szállított bonyolult vasszerkezetet szegedi és környékbeli munkások rakták össze a francia tervezőmérnök vezetésével. Először e hídnál alkalmazták a szerkezet egyes elemeit egymáshoz rögzítő vasszegecseket. A híd a1855-ben mért legmagasabb vízszint fölött 8 méterrel ívelt át, hogy a magasabb hajók árvíz idején is átkelhessenek alatta. A szerkezet próbaterhelésére 30 mozdony érkezett a Tiszához. A híd 1858. december 2-án nyílt meg. A hídépítés idejére fából ideiglenes munkahíd épült a folyón. Ezen haladt át a vasúti forgalom is, mivel a Szeged–Temesvár vonalszakaszt már 1857. november 15-én, az állandó híd elkészülte előtt majd egy évvel átadták.
1891-ben a létesítmény a Szeged–Temesvár vonal államosításakor a MÁV tulajdonába került. (Az Államvasút-Társaság ugyanis nevével ellentétben magánvasút volt.) A vasúti járművek egyre növekvő tömegét idővel az acélszerkezet nem bírta, ezért döntést hoztak arról, hogy egyszerre csak egy vonat tartózkodhat a hídon. A trianoni békekötést követő forgalomhanyatlást kihasználva az egyik sínpárt biztonsági okokból fel is szedték.
1891-ben a létesítmény a Szeged–Temesvár vonal államosításakor a MÁV tulajdonába került. (Az Államvasút-Társaság ugyanis nevével ellentétben magánvasút volt.) A vasúti járművek egyre növekvő tömegét idővel az acélszerkezet nem bírta, ezért döntést hoztak arról, hogy egyszerre csak egy vonat tartózkodhat a hídon. A trianoni békekötést követő forgalomhanyatlást kihasználva az egyik sínpárt biztonsági okokból fel is szedték.
A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. A híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-énLiberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-ai támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették.
A háború után a Tisza keleti partján fekvő vonalak elveszítették a jelentőségüket. Az Újszeged állomásra befutó vonatok csak az egyre apadó határ menti forgalmat szolgálták ki. Az 1950-es évek bezárkózó politikájában a főként nemzetközi forgalom kiszolgálására alkalmas híd helyreállítása nem tűnt fontos célnak, ezért az átkelőhely újbóli felépítésére nem került sor. A tiszai hajózás számára akadályt jelentő pilléreket az1960-as években elbontották. Napjainkban már csak az újszegedi oldalon látható egykori hídfő emlékeztet az első szegedi hídra.
Magyarország és Románia EU-csatlakozása után mindkét országban egyre többen ismerték fel a Temesvár–Szeged–Budapest kapcsolat helyreállításának fontosságát. Az érdekelt térségek képviselői, területi és települési önkormányzatai lobbitevékenységbe kezdtek a vasúti kapcsolat helyreállítása érdekében. Az új híd kérdése felvetődött a magyar és a román kormány, illetve Csongrád és Temes megye közgyűléseinek 2008-as közös ülésein is. A magyar és a román közlekedési tárca közös feladatul kapta a híd felépítésének előkészítését. A vasúti kapcsolat helyreállításának kulcsszerep jut a„Szegedi Biopolisz” programban is.
(forrás:Wikipédia)
